Az ősegyház mintája

Sokan idealizálják az első gyülekezetet, mintha Jeruzsálemben, pünkösd után egy tökéletes egyház jött volna létre. Hogy mennyire nem így volt, mutatják az Apostolok Cselekedetei 5. és 6. fejezetei. Ott látjuk, hogy a Sátán akkor is jelen volt; külső és belső támadásokkal próbálta megakadályozni a növekedést, az egységet és a megszentelődést.

Amit feltétlenül meg kell tanulnunk az első keresztényektől, hogy jó alapra építettek. Megtértek, bemerítkeztek, hallgatták az apostolok tanításait, imádkoztak, dicsőítették Istent, és naponta közösségben, egységben voltak egymással. Ennek eredménye volt a folyamatos növekedés. Egy erős, a Szentlélek erejében élő közösséget tár elénk az Újszövetség. A közösség javára lemondtak önzésükről, individualista céljaikról, törekvéseikről. Talán ez az utolsó jellemző az, amit mai társadalomban, világi környezetben a legnehezebb megvalósítanunk, de nem szabad kevesebbel beérnünk.

Egy egészséges gyülekezet minden erőlködés nélkül fejlődik, növekszik. Ha nem ezt tapasztaljuk, meg kell találnunk a betegség okait és orvosolnunk kell őket!