Nehéznek, de mégis gyönyörűnek tartom a Jób könyvét. Környezetemben több kedves ismerősöm került hason szituációba, súlyos gyógy-itathatatlan betegségben szenvednek. Jób még nem ismerhette Jézus Krisztust, a mi urunkat, de az Ő Istenképe olyan erős volt, mely átsegítette a nehézségeken.
Nagyon elgondolkoztatott én ilyen esetben hogyan viselkednék, tűrném-e a szenvedést, Isten hitem töretlen maradna-e?
Jób könyve évszázadokkal ezelőtt íródott, mégis hasonló módon éri meg a mai ember is veszteség feldolgozását.
Első a harag a 6-7 fejezetben azután elönti a düh.
„ mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgüket issza lelkem, és isten rettentései sorban elérnek engem” Jób 6,4
„Bárcsak teljesülne kívánságom, és beteljesítené isten reménységemet” halál utáni vágy.
Jób haragszik Istenre 4-27;29-30
Rabszolgának érzi magát Isten zsarnoki uralma alatt, s arra vágyik, könnyítsen sorsán.
„Nem is tartóztatom meg a számat, beszélni fogok szorongó lélekkel, panaszkodni fogok keserű szívvel” Jób 7,11
Második szakasz Jóbot létségbe ejti Isten hatalmas volta Jób 9-10
„ hogy is lehetne igaza az embernek Istennel szembe „ Jób 9,2
„ Elvonul fölöttem, de nem látom, elsuhan, de nem veszem észre” Jób9,11
Jób haragja átadta a helyét a reménytelenség érzésének.
„ ha úgyis a bűnösök közt van a helyem, mit is töröm magam hasztalan” Jób 9,29
Harmadik szakasz: Félelem Isten távolságától és isten jelenlététől Jób 12-14 szakasz
„ Az Ő kezében van minden élőnek a léte, és a minden emberi testnek adott lélek”
Jób tisztában van vele, hogy nem teljesen bűntelen, de azt is tudja semmi olyat sem követett el, amivel kiérdemelte volna az őt ért szenvedéseket.
„ vedd le rólam kezed-, ne rémíts, és ne ijessz meg” Jón 13,21
„ Miért rejted el arcodat, miért tartasz ellenségednek” Jób 13,24
Így imádkozik, tele van félelmekkel, és paranoiás is. Jób az emberi mulandósága felett siránkozik. Jób a kétségek sötét vermében gyötrődik, és a depresszió fekete felhőként kezdi beárnyékolni fölötte az eget.
„Teste csak saját fájdalmát érzi, lelke csak magát gyászolja” Jób14,22
Negyedik szakasz: Jób egyre inkább hisz az igazságszolgáltatásban.
Dilemmája megint ártatlanságból fakad. A 14 fejezetben találkoztunk a feltámadás halvány reményével. Jób bízik abban hogy, Isten egy napon igazságot fog neki szolgálni.
„ Most is van tanúm a mennyben, akik mellettem bizonyít a magasságban” Jób 16,19
Ami barátait illeti, az Ő segítségükről valóban maximálisan lemondott.
Ötödik szakasz: Él a Megváltó
Hite azonban kétségbeesett és a földig lesújtott állapotában vesz lendületet. Jób 19,23-27
Mire is tanít Jób könyve, ha teológiailag igaza is volt a három barátnak, de rámutat, egy mély depressziós ember felé hogyan közeledjünk.
Isten felhasználja a fájdalmadat, hogy másoknak segíts. Ezt megváltó fájdalomnak hívják, és ez a legjobb és legmélyebb mód arra, hogy felhasználja az ember a megélt szenvedést. Isten nem akarja, hogy hiábavaló legyen egy sérülés. „Isten minden bajunkban megvigasztal, hogy mi is megvigasztaljunk másokat. Amikor ők nehézségben vannak, képesek leszünk ugyanazt a vigasztalást adni, amit Isten adott nekünk.” (2Kor 1:4)
A gondolataimat János evangéliuma 5,17-24 gondolatával szeretném befejezni. Az itteni földi életünkön túl van egy magasabb élet a mennyei Atyánál ahol megszűnik a földi fajdalom harc, Jézus Krisztus utat készített nekünk az Atyai házba.
A gyülekezet betegei erősítenek meg engem, hogy csak Jézusban még fájdalom által csak benne lehet élni.
Bacsa Vilmos