A feleségem által ismertem meg a gyulai kórházban működő biblia kört, melynek vezetője Tóth Márta református lelkipásztor. Ide keresztény orvosok, ápolók, kórházidolgozók, és külsős emberek is járnak.
Nyaranként a lelkésznő rendszeresen szervez csendes hetet, egy-egy biblia üzenet magyarázatára és megbeszélésére. Az idei évben Kismaroson a Cisztercia Nővéreknél kaptunk szállást, amiért hálásak vagyunk Istennek, de nem csak a csodálatos környezetért, hanem a vendégszeretetért, valamint azért, hogy részt vehettünk az istentiszteleteken és egy nagyon szép hangversenyen is.
Ez az emlékkép, hogy jutott eszembe? A Biblia jobb megértése végett, most úgy olvasom a Bibliát, hogy Bibliaolvasói naplót vezetek és az idevonatkozó irodalmakat hozzáolvasom. Így értem el a Máté evangélium 5. fejezetéhez a hegyi beszédhez és azon belül is a boldog mondásokhoz, ami a nyári lelkigyakorlat témája is volt.
Mit mond a boldogságról az Ószövetség? A zsoltárok írója így fogalmazza meg a:
Zsoltárok: 1,1; 32,1-2; 41,2; 65,5; 84,5-6; 106,3; 112,1; 128,1 versekben.
De mind mondanak erről mások?
Horatius: „carpe diem”
Juhász Gyula: „Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk”
Szolón görög bölcs: „Boldog a földi lakó nem lesz soha; küzd nyomorogva, mind, ki halandó lény.”
vagy: „ Senkiről ne mondd, amíg él, hogy boldog, legfeljebb azt, hogy szerencsés.”
De nézzük meg, hogy mit tanít nekünk a boldogságról Jézus!
Máté evangéliumában található boldogmondások felsorolása nem tetszés szerint, hanem logikusan felépített. A „0” pontból indulva jut el a csúcsig.
Boldogságmondások abban térnek el az ószövetségi mintáktól, hogy Isten eljövendő országára, valamint az emberi értékrend ezt kísérő fordulatára vonatkoznak. A Lk 6,20-23 négy boldogságáról általában azt tartják, hogy formájuk („áldottak vagytok”) és tartalmuk (áldás a szegényeken, az éhezőkön, a sírókon és az üldözötteken) sokkal közelebb áll Jézus tanításához, mint a Mátéi boldogságok. Máté változata a lelki síkra irányul („lélekben szegények”… „éhség és szomjúság az igazság után”) és további boldogságokat tartalmaz, amelyek nem bővítik érezhetően Lukács változatának tartalmát.
A mai ember számára azért is tűnhet nehéznek a Biblia megértése, mert a mai gondolkodásunkkal nehezen értjük meg a Jézus korabeli társadalmat, az emberi viselkedést, az akkori viszonyokat.
Olvasás közben figyelnünk kell a szavakra különösen az igékre. Ilyen szó például a leült. Abban az időben, ha a rabbi valami igen fontosat akart mondani először is leült. Másik ilyen szó a megszólalt. Ezt az Újszövetség csak akkor használja, ha valaki szájából valami rendkívül fontos tanítás hallatszik.
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa” ez a „O” pont.
Az életünk tragikus eseménye kapcsán mindenki van ilyen állapotban.
„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak” A pszichológus szerint, aki még tud sírni azt lehet megvigasztalni. Aki már nem érez semmit, azt nem lehet megvigasztalni. Ábrahám is sírva, siratja Sárát. De az irodalomban is ez gyönyörűen meg van fogalmazva. „Ne hagyd magad vigasztalni, csak sírj asszony” (Dosztojevszkij)
„Boldogak a szelídek, mert ők öröklik a földet”
Vajon a kegyetlen emberek boldogak? Ábrahám átengedte Lótnak a választást. Lót az hitte a jót választotta, de Ábrahám így lett a megígért föld örököse. De Dávid is, aki szelíd volt (2Sám 16,4-14) (Mózes 4; 12,3) erről tanúskodik. Az Újszövetségben Máté 11,29-ben és Máté 26,52-ben is ez a mondás tükröződik vissza.
„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek”
Jézus itt a vágyakozó embert mondja boldognak. Az igazság utáni sóvárgás az emberi élet legnagyobb értéke. Azokat mondja boldognak, akik úgy vágynak az igazság után, mint az éhező az étel után. Martin Luther King mondta: „Minden pofon és minden üteg ami az ember arcán csattan el, előbb Jézust éri, aztán engem is. Nem tehetem, hogy ne tegyek valamit”. Gyökössy Bandi bácsi erről ezt írja: Az igazság eredeti szava azt is jelenti: felelősnek érzem magam a másikért.
„Boldogok az irgalmasak, mert ők irgalmasságot nyernek” Jézus korában csak saját fajtájával, azon belül is saját kasztjával gyakorolt irgalmasságot az ember. Ezt a mondást Lukács evangélium 10,25-37-ban fejti ki a legérthetőbben.
„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent”
Albert Schweitzer munkásságán és életén keresztül érthetjük meg ezt az igét leginkább. De Jézus ebben a fejezetben rögtön tanácsot is ad „Kérjetek és adatik nektek” (Mt 7,7) Jézus tanácsa ma is érvényes: „Íme az ajtó előtt állok és zörgetek…. (Jel 3,20)
„Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek”
Még ma is sokan azt gondolják a legnagyobb cél: az Úr bennem és én az Úrban. Ha ez lenne a legnagyobb cél, akkor Jézus biztosan ezt is mondaná. A Sátán célja az, hogy legyünk mozdulatlanok vagy élet habzsolók, Jézus ezt utasítja el. Jézus itt a shalom szót használhatta, aminek az eredeti jelentése zavartalan kapcsolat ember és Isten között. A görög bibliában Máté az alábbi szót használja: eirenepoios. Jelentése: békésség-szerző. Jézus azt akarja, hogy békesség legyen bennünk és körülöttünk, mert a tanítványságnak ez a célja.
„Boldogak, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa” Jézus minden boldogmondása a csúcs felé visz minket, hogy onnan fentről jobban láthassuk a célt. Jézus nem a csúcson akar látni bennünket, hanem azt, hogy a célt látva tudjuk a feladatainkat és cselekedjük is azt. Schweitzer Alberttől megkérdezték mi a szeretet? Ő így válaszolt: „Nagyon egyszerű barátaim, a szeretet az jelenti: rendelkezésedre állok, Istenem, és rendelkezésedre állok, embertársaim”
Jézus záradéka Mk 12,28-31
Gyula, 2020. október 5.
Bacsa Vilmos
