A zsoltárokat olvasva, meglepve tapasztaltam, hogy olyan imádságokat, kéréseket is elmondtak a szerzők, ami számunkra meghökkentő, vagy nem is mernénk elmondani.
Bach életrajzát olvasva tudtam meg, hogy egyik kedves zsoltára a 25. volt. A megzenésített zsoltár kottáján ott látható két J betű, ami azt jelenti „Jézus segíts!” ( Jesus juva).
Az utóbbi időben a 25. zsoltár nagyon közel jött a szívemhez. Korábbi „csendes hétvégék” kapcsán ráébredtem a meditatív imádság fontosságára és ez a zsoltár segítségemre volt ebben. Szerintem ez a meditálni tanulók zsoltára, amely három részből áll: könyörgés vezetésért, bűnbocsánatért, szabadításért.
A zsoltár első sora, a meditáció lényegét fogalmazza meg: ”Hozzád emelem, Uram lelkemet”
Soha nem felejtem el az első olyan imádkozásomat mikor a szívemet is felemeltem az Úrhoz. Megszűnt számomra a világ, csak az Úr és én voltunk ott. Vágyom arra, hogy ezt az élményt gyakrabban átéljem!
Mindennapi életünkben különböző szerepeket töltünk be, otthon, munkahelyen, gyülekezetben, ahol az adott elvárásnak szeretnénk megfelelni. De ki vagyok én a szerepeim mögött? Az Isten közelében eltöltött idő az Ő megismerésében, és a helyes önismeretben segít növekedni. Ezért nemcsak élvezem, hanem áldottnak is tartom azokat a pillanatokat, amelyeket Istennel együtt meditatív csendességben tölthetek el.
„Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.” Zsolt 25,4
Bacsa Vilmos
