„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.” – 2Tim 4,7
Remeczky Ferenc testvér 1935. augusztus 15-én született Gyulán hívő szülők gyermekeként.
Egész életét áthatotta a Jóistenért és a Gyülekezetért folytatott szolgálat szeretete, melyet az Úr már akkor a szívébe plántált, amikor pólyásként édesapja énekóráin az éneklő gyülekezet kézről-kézre adta. Tizenöt évesen tett hitvallást Krisztusról, és felöltve a fehér ruhát, 1950-ben Gerzsenyi Albert lelkipásztor merítette be a Körös folyóba.
Már kisgyermekként becsatlakozott a gyülekezet életébe. Kezdetben a zenekar kisdobosaként, majd rézfúvósként, később énekkarvezetőként szolgált, harmónium- és orgonajátékával kísérte a gyülekezetet.
Isten iránti hálával gondolt mindig pesti tanulóéveire, amikor a Baptista Központi Énekkarban énekelhetett.
Az Istentől kapott szolgálatot egész élete során alázattal és felelősséggel végezte, akár zenészként tevékenykedett, akár a gyülekezet pénztárosa volt, akár a gyulai Imaház építésében vállalt tevőleges szerepet, vagy amikor a gyulai Gyülekezet 1981-ben diakónusává avatta.
Anyagyülekezetéhez és családjához mindig nagy szeretettel ragaszkodott. Feleségével 55 Istentől megáldott évet töltöttek együtt kölcsönös szeretetben és tiszteletben.
Élete legszebb karácsonyi ajándékát 1948 Szentestéjén kapta. Édesapja a Krasznodarban töltött hosszú hadifogság után váratlanul hazatért. A szülői házban gyülekező, kántálni induló fiatalok boldogan vitték házról-házra a hírt: „Nagy örömet hirdetünk nektek: Remeczki Feri hazaérkezett.” Bár a testben válás mérhetetlen fájdalom, mi ugyanezt az evangéliumi üzenetet hordozó hírt visszük magunkkal: Testvéreink, nagy örömet hirdetünk nektek: szeretett testvérünk, a mi Remeczky Ferink életének 87. évében, 2022. november 20-án, az Örökkévalóság vasárnapján hazaérkezett az örök hazába, ahová egész életén át kitartó hittel készült.
a család