Hatvan éve kéz a kézben: Családja körében ünnepelt Budai Zsigmond és felesége

Együtt menni az úton 10-20-30-40 éven át csak szeretetben, egymás értékeit tisztelve, hibáit elfogadva, egymást kiegészítve lehet. Ha pedig 50-60-70 vagy még több esztendő is megadatik, ha egy pár eljut az arany-, a gyémánt- vagy a platina- más néven kegyelmi-lakodalomig, az igazi ajándék az élettől.

A Gyulaváriban élő, 81 éves Budai Zsigmond és felesége, a 77 éves Hécsel Erzsébet megkapta ezt az ajándékot: hatvan éve házasok, a gyémántlakodalmukat szombaton, szűk családi körben ünnepelték, augusztus 30-án pedig a Gyulai Baptista Gyülekezetben is áldást kérnek közös életükre.

Megismerkedés: „Az özvegy szüleinket akartuk összehozni”

Budai Zsigmond és Hécsel Erzsébet levelező tagozaton végezték el a gimnáziumot. Az akkor még fiatal lány a fiú mögött ült az iskolapadban.

Erzsébet mindössze 15 éves volt, mikor meghalt az édesanyja, három nővére és édesapja maradt neki. Bár az első évet nappalin végezte el, másodiktól levelezőn folytatta a tanulást.

– Zsiga mindig olyan okos volt, folyton jelentkezett matematika órán is. Egyik szünetben szóltam neki, hogy ne jelentkezzen annyit, nehogy sorban menjen a tanár, és őutána engem is felhívjon. Aztán órák után is beszélgettünk, elmondtam neki, hogy özvegy az apukám, és kiderült, hogy neki meg az édesanyja özvegyült meg. Kigondoltuk, hogy milyen jó lenne őket összehozni – mesélte Erzsébet.

Hatvan évvel ezelőtt

Házasságkötés: „Akkor még áldáskérő imát sem kaphattunk, most pótoljuk”

A szüleiket végül nem sikerült összehozniuk, de őket egyre közelebb sodorta egymáshoz az élet, mígnem Zsigmond egyszer csak azzal állt Erzsébet elé, hogy „nekem úgyis te leszel a feleségem”.

Erzsébet eleinte úgy tekintett a dolgos, szorgalmas, igyekvő fiúra, mintha a három lánytestvére mellé kapott volna egy fiútestvért is. De Zsigmond nem adta fel. Egyszer például télen – mivel lekéste a vonatot – biciklivel ment át Csabáról Elekre, hogy találkozzanak. Ahol nem tudott tekerni a nagy hó miatt, ott a nyakában vitte a biciklit, és szinte fagyos volt a lába mire megérkezett…

Bár Erzsébet még nem gondolkodott a házasságon, végül mégis igent mondott, és 1960. augusztus 27-én összekötötték az életüket. Mivel Zsigmond református volt, Erzsébet pedig pünkösdista, akkor csak polgári esküvőt tarthattak.

– Bár mindig eljárt velem az imaházba, még áldáskérő imát sem kaptunk, ezt 60 év után, jövő vasárnap pótoljuk majd a Gyulai Baptista Gyülekezetben, ahová már régóta járunk – mondta el Erzsébet.

Munka: Folyton új dolgokat tanultak és mindenütt megállták a helyüket

Erzsébet dolgozott elmeotthonban ápolóként, egy ideig óvodában, aztán kórházban, ez utóbbi azonban nagyon megviselte, leginkább az volt számára nehéz, amikor rákos betegeket ápolt, és nem tudhatta, vajon másnap még találkozik-e velük. Aztán dolgozott a DÁV-nál, a kötöttárugyárban, majd az illetményhivatalban és a TÁKISZ-nál, végül innen ment korengedménnyel nyugdíjba (akkor még előnyugdíjba) 25 évvel ezelőtt.

Zsigmond az eljegyzésük után Eleken nem talált esztergályosi munkát, így Kétegyházán helyezkedett el, amit lehetett, igyekezett megtanulni az idősebb kollégáitól. Ezt követően Békéscsabán a felvonógyárban dolgozott, majd Gyulán a vízgépészeti vállalatnál, innen pedig a forgácsolóba ment tovább, ahol számos újabb ismeretre tett szert, és olyan újításai voltak, amelyekkel sikerült megkönnyítenie a munkát. Szakoktató, diszpécser, művezető, majd szuperellenőr volt, ezután helyezkedett el a Kemény Gábor szakközépiskolában. Nagyon megszerette a tanítást és ő is folyamatosan képezte magát. Igyekezett mindig mindent lelkiismeretesen elvégezni, és végül az iskolából ment nyugdíjba.

Család: Három gyermek és hét unoka

Erzsébetnek és Zsigmondnak három gyermeke született, Tibor, Csilla és Attila. A fiatal pár rengeteget dolgozott, hogy előteremtsen mindent, amire csak a gyerekeknek szükségük lehet. Jó érzés volt számukra, hogy Erzsébet két, Békéscsabán élő nővére, Ilona és Magdolna is úgy szerették a gyermekeiket, mintha csak a sajátjaik lettek volna.

Fiaik és lányuk ugyanúgy helytállnak a munkájukban, mint egykor a szüleik, és a család, mint érték is nagyon fontos mindegyikük számára. Tibor 36 évvel ezelőtt nősült meg, feleségével, Erikával három gyermeket neveltek fel, Balázst, Zoltánt és Pétert. Csilla 28 éve ment férjhez Gáborhoz, két lányuk van, Dóri és Anna. Attila 23 éve nős, feleségével, Katalinnal nevelik lányukat, Lilit és fiukat, Bencét.

Bár a gyerekek a közelben, Békéscsabán és Gyulaváriban élnek, az unokák egy részét már messzebbre sodorta a sors, Békéscsaba mellett jelenleg Szegeden, Budapesten és a norvégiai Sarpsborgban laknak.

„Isten folyamatosan formált, csiszolt bennünket egymáshoz”

Hatvan éve együtt: „Nincs ebben semmi titok”

Hogy hogyan lehet ennyi időt békességben, szeretetben leélni egymással? A pár szerint nincs ebben semmi titok.

– A papa okos, jóravaló ember, a mai napig tevékeny, mindig kitalál valamit a ház körül, és azt meg is csinálja. Nagyon jó vele együtt dolgozni, és örülni, hogy a munkának megvan az eredménye – jegyezte meg Hécsel Erzsébet.

– Hatvan év nagyon hosszú idő, volt benne jó, rossz, sok küzdés, munka és persze vita is. Nagy áldás viszont, hogy Isten folyamatosan formált, csiszolt bennünket egymáshoz! Bár nagyon különbözőek vagyunk, az Istenhit és a céltudatosság mindig közös volt bennünk, és vitt bennünket előre az utunkon. Erzsébet és én is kialakítottuk a magunk kis világát, de a legfontosabb értékekben mindig egyetértettünk – fogalmazott Budai Zsigmond, aki hozzátette: tudomása szerint Gyulán egy pár 73 évig élt együtt, és jó lenne, ha ők megdönthetnék ezt a rekordot.

Úgy legyen!